Tó tart elénk eltörhetetlen tükröt
fény villan egy pillanatnyi árnyékon
Hold fénye játszik csillogó ezüstöt
eliszkol az összes kéretlen démon
a titkok mögé lát ilyenkor a szem
sóhajok szállnak a szél szárnyán néha
senki sem ámul csodálkozva, most nem,
fénysugár a jelen bizonyítéka
múlt magára zárta, jövő nyit ajtót
jelen pillanat néma csendben surran
tovább, maga mögé egyszer sem nézett
feltartóztathatatlanul tolakvót
azaz az elmúlást, távolra csuktam
amíg a lét még el nem enyészett
2026.08.13.