Csimpaszkodom
üstökös-csikók
fény-sörényébe
eljutok a bordák közti éjbe
ha el is temet
meggyónom szerelmemet
szíved rejtekében
Mire megszokott e század
magányom arcomra száradt
virágpor-feketén
míg bele nem halok
élnem kell a
magam szerelmén
Nem csak a harangok szavát
a rozsdás kolompokét is értem
s ha a halálból visszahullok
ennyit mondok
Szeretnek
Visszatértem