Feje tetején áll a világ.
Egymás mellett lógunk,
kézen fogva,
szombat reggel.
Csészéink az asztalon beszélgetnek,
míg a kotyogós sziszeg:
Ereszd el!
A kezem meg azt kérdezi:
de akkor
hol leszel?
Hol leszel, ha elmész?
És mi lesz velem?
Csészém itt marad üresen.
Elengedni téged.
Nem.
Elengedni egy álmot
és kiönteni a boldogságot.
Akarom,
de nem érzem.
A gravitáció
Kötél
Ezen a világon
Kézen fogva
a nyakunknál lógunk mi itt ketten.