Ha írni kell

Összes megtekintés: 46 

És ha már írni kell, mert az nekünk kényszer,
hát írjunk jót, szépet boldogítót, méltót,
nem pedig megalázót, sohasem bántót,
vésd észbe, nem mondhatom el ezt elégszer.

Hiába minden szándék, ha célba nem ér,
akarat nem elég, csekély önmagában,
kevés, ha kigondolsz valamit magányban,
a szeretet a hő és legfőbb kötelék.

Szeretet felemel és feltölt örömmel,
forduljunk hát egymáshoz elfogadással,
a közelgő ünnepet várakozással,
legyünk mindenben reménnyel, békességgel.

Szeretet lánca kössön össze bennünket,
békességünket ne engedjük elvenni,
azonban ezért olyan sokat kell tenni,
ne hagyjuk, hogy meggyengítsék az erőnket.

Az élet küzdelem, de megéri a harc,
feladni nem szabad, hát küzdelemre fel,
harc kimenetelét az élet dönti el,
de kell, hogy mindig méltó és igaz maradj.

“Ha írni kell” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. “Az élet küzdelem, de megéri a harc,
    feladni nem szabad, hát küzdelemre fel,
    harc kimenetelét az élet dönti el,
    de kell, hogy mindig méltó és igaz maradj.”

    Így legyen!!!
    Szeretettel
    Ica

  2. Kedves Rita! Versed gondolatisága, szépsége többszöri
    olvasásra hívott. Külön dícsérem a bevezető vsz-át,
    nagyon kifejező, remek gondolatok.

    Mária

  3. Kedves Rita!

    “Az élet küzdelem, de megéri a harc,
    feladni nem szabad, hát küzdelemre fel,
    harc kimenetelét az élet dönti el,
    de kell, hogy mindig méltó és igaz maradj.”

    Szeretettel olvastam a versed. Gratulálok! Marcsi

Szólj hozzá!