Vers légy

Összes megtekintés: 109 

Vers légy

1.

ha a síremléknél tartósabbra vágysz és szebbre
gyönyörűnek látva a kicsit az összetörtet
hogy erődet össze a múzsa a bánat szedje
példaként amin a jó isten is eltűnődhet

hogy elfeledtesd a világ összes többi dolgát
még akkor is ha munkád után nem marad hála
még ha úgy söprik is le mint bajuszról a morzsát
hogy csomókban hulljon a könnyed és hajad szála

hogy mégis verssé legyen mi ihletből vétetett
akkor is ha sokaknak nem is oszt és nem is szoroz
hogy újra megüld az egyetlen és tört székedet
eloltva a lámpát hallgatva a csend hogy motoz

úgy törve magad mégis mégis mégis nyeregbe
dudásnak taszítva magam megint a pokolba
önbeteljesítő gondok között őgyelegve
vagy érthetetlen magyarázat után loholva

sorsod mégis így látva egésznek és kereknek
tovább az egyetlen úton mi neked adatott
kiírva magadból ha pattogva is peregnek
könnyeid kaparva a falból újabb darabot

vállalva a beszűkülést ahogy a rosszkedvet
lesve csak a valóság honnan és merről támad
úgy gyúrva a verseidből egyre tömörebbet
feltépve a poklokat mennyeket és kriptákat

akkor is ha kedved semmi és a szárnyad szegett
a csontról a húst csakazértis újra lerágva
magad köré gyűjtve a démoni lidérceket
mint a macska settenkedve és fülelve hátra

mint akit érdekel a hatalma és a titka
olyan vággyal amit meg már az isten sem szüntet
szuszogva a falnak újra nekivicsorítva
hogy a szavad mint a féreg csípje a testünket

2.

ha a síremléknél tartósabbra vágysz és szebbre
remélve hogy minden szavad a helyére kerül
ha csak újabb szenvedést is ültethetsz lelkedre
hogy újra kiírd világosan könyörtelenül

hogy mi foglalkoztat és hogy mi fáj olyan nagyon
hogy beleborsódzon az olvasódnak a bőre
hogy az üvöltésed meghallja az árny a fagyon
hogy álmaidnak a jövő legyen házőrzője

úgy kerülve a halállal is kölcsönhatásba
a válaszokat még a föld alól is kiszedve
úgy dobva magad bele a jeges áradásba
magadért sokadszorra és drágán megfizetve

várva a szebb időkre és várva a jobb lapra
úgy gyúrva a verseidet mindennél készebbre
ha kell magadat leckéztetve meg és oktatva
ha egy vevő sem akad a sok merengésedre

hogy rólad tudomást még a sorsod se szerezzen
mint akiben már csak a fájdalom talál kegyre
hogy neveden egyedüliként a szó nevezzen
hogy úgy ringasson el téged mint a halál keble

mint akinek mégis úgy kell akár csak egy falat
mint aki méltó de nem alkalmas a szerepre
folytatva az útját a világ sírköve alatt
verssé válva magába egy életre meredve

kiadva magad nekünk boldognak bánatosnak
hogy belepjenek téged is a hamuk a porok
mint akit el csak a magamfajták nem taposnak
hogy veled tartsunk mi a verssé lett magányosok

kikből még nem veszett ki kikből még nem is tűnt el
a vágy szeretni akaratlanul vagy akarva
hogy görcsösen tovább fogjuk ijedt gyökerünkkel
a hitet nem engedve elmállni a talajba

Móritz Mátyás
2020. Január 2. Szombat
Budapest, Csepel

“Vers légy” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Mátyás!A versed csodálatos,annak ellenére,hogy kemény pesszimizmust hordoz.
    Ki íly mélyen gondolkodik,versében megtaláltatik.
    Bánatában az írás megnyugvást hoz,
    Üdv:Gugi

  2. Kedves Mátyás.. Faltam soraidat, és vissza-vissza tértem egy-egy gondolatsorhoz, mert lenyűgözött a mondanivaló, a kifejezés mód, a szóhasználat….zseniális munka, sok sikert kívánok
    Szeretettel
    Ilona

Szólj hozzá!