Villon születésnapján /1431. vagy 1432. VI. 8./

Összes megtekintés: 22 

E jeles napon lelkem
“szegény” Villonra nézett,
s fülembe csengett menten
néhány keserű versidézet.

Szomorú, búskomor sorok
alkotják élő verseit.
Középkor kora járja át
modern lelkét és képeit.

Négyszázhatvanháromban
eltűnt nyomtalan.
Költészet hajlékában
sosem volt hontalan.

Bűnei miatt a herceg
nem segítette őt.
Az Isten adjon néki
megváltást, szemfedőt!

“Villon születésnapján /1431. vagy 1432. VI. 8./” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Szeretem Villont 🙂

    “Francia vagyok Párizs városából,
    mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
    s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,
    és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz.”

Szólj hozzá!