Szerelmes éjjel

Összes megtekintés: 18 

Szerelmes az alkony, fűzfa karján csókja,
égbolt homlokán egy vörös futórózsa
szalad messze, fáradt, szürke felhőt kerget,
ezerszínű vágyak vándorútra kelnek.

Ráfekszik a nap a széles horizontra,
utolsó sugarak bíbor fényét ontva
csorog szét az égen a szivárvány festék,
eláztatja fent a lomha felhők testét.

Rózsaszirom ajkán csillagfényes csókok,
arany levelére hullanak a bókok,
hold fénye ölelget illatozó rétet,
kora este árnya lombok alatt lépked.

Selyemfátyol hullik, sóhaj éled benne,
alkony és az éjjel összesimult teste
elmerül a kéjben…Szégyenlős a hajnal,
óvatosan ébreszt, szelid madárdallal.

“Szerelmes éjjel” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!