Giccsparádé

Összes megtekintés: 14 

Felnézek az égre, felemelt karokkal.
Csodavilág vár ott, öntött angyalokkal!
Vattacukor felhők között a szivárvány,
kagylóhéj-arannyal csillog, mint a márvány.
Rám csordul a napfény, csobban nem tudom mi.
Rám hullik nyelvünkből, ezer giccses holmi.
Csillognak-villognak ,kirakati díszek:
barokk hasonlatok, csörömpölő rímek.
Halmozom csak egyre költői képeim.
Számuk egyre csak nő, mint ahogy éveim.
Ömlik számból a szó, az idők végéig.
Könnyel átitatott paplanom széléig.
Kerti törpe-mosoly elégedettsége,
vesz majd erőt rajtam, a versem végére.

Szólj hozzá!