Mosdótálban forrásvíz,
színtelen vízében a világ
önnön börtönében remeg,
és felkorbácsolt hullámai beszennyeznek
minden tudást, vágyat, akaratot,
ki érti meg a partra vetett gondolatot?
A halálra szánt levette saruját,
fáradt lépte megpihen,
ránehezül a remegő világra,
s hullámokat tördelő lábát
egy bűnös nő mossa tisztára.
