E Világ

Viharos mindennapok,
Küzdelmes pillanatok.
Egykori szivárvány örökre eltűnt,
Megváltozott kép elszürkült.

Nehéz E Világban élni,
Mely nem tanít szeretni.
Tisztelet múltba veszett,
Fájón nézed saját életed.

Miért nincs reklám arra, hogy ölelj, szeress?
Miért nem hirdetik hatalmas reklám felületek?
Te vagy az érték, nem a zsebed,
Egyedi ajándék vagy E Világnak, mely valahol elveszett!

“E Világ” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. “Miért nincs reklám arra, hogy ölelj, szeress?
    Miért nem hirdetik hatalmas reklám felületek?
    Te vagy az érték, nem a zsebed,
    Egyedi ajándék vagy E Világnak, mely valahol elveszett!”

    Kedves Eszter, vesed minden sora tetszett. Az utolsó versszak szinte “ordít a szeretetétért a nyugalomért.” Gratulálok. Erzsike.

Szólj hozzá!