Úton

Úton a metrón,
Elvétettem a leszállót,
S messze vitt a metró.
Szemem sarkában lila ellenőrkabát villan,
Szívem a torkomban kalapál.
Bár lenne érvényes matricám!

Mutatom neki a papírt,
De az egy nappal korábbat ír.
Csekket vesz elő, de
Kivillantja hiányos fogsorát előbb.
6000 az ára a felejtésnek;
Bár lett volna leszállásra esélyem!

Volt, s elszalasztottam,
És a járműn fenn maradtam.
Alaposan meg is bántam.

Az Astoriánál – megin – felszálltak ketten,
S fékezésnél véletlen megfogtad a kezem.
Lágy érintésed egy valami rontja el,
Perkálnom kéne – hát ezér nem megy el…!

Lopva rád nézek félszegen,
S előveszem az összeget.
Hatezer forint s egy gyűrött csekk –
De legalább megfogtad a kezemet,
Extraszisztolét okozva nekem.