Emlékezés virágai

Horváth M. Zsuzsanna
Emlékezés virágai

Kopott, mohás fejfák között,
süvít az őszi szél.
Emlékezés virágait
sziromlevélként hordja szét.
Csonkig égett gyertyatövek,
viaszkönnye hantra dermed.
Emlékkockák ködös fátyla,
léleksimogató hangfoszlánya.
Imára kulcsolt kezek…
hófehér sziromra könnycsepp pereg.
Lobbanjon mindenkiért egy
aprócska gyertyaláng…
élőkért és holtakért egyaránt.

“Emlékezés virágai” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Marcsi!
    " Lobbanjon mindenkiért egy
    aprócska gyertyaláng…
    élőkért és holtakért egyaránt "
    Meghatóan szép versedhez szeretettel gratulálok
    Magdi

Szólj hozzá!