Őszi nap reggelén

Összes megtekintés: 74 

Őszi nap reggelén

Őszi nap reggelén
Töpreng az elmém
Hogy is van ez

Akár a gólya is
Hozhatott volna
De csak apám s anyám
Tehet róla
Hogy a teremtőből
Kiszakadt egy darab
És a földre pottyant
Mint egy mag
A megtanult evolúció
Felső fokán
Ténykedik míg
El nem kárhozik

De mégis mi ez
A lázas izgalom
Bennem
Mi felpezsdíti
Egész testem
Hogy
Mindenre a
Megoldást keressem

Ez titok
Hideg langyos meleg
Nem találom
Hol a forró
Ilyen vagyok alattvaló

Miért vagyok
S ha vagyok miért
Nem leszek
Csak úgy fognak
S anyaföldbe temetnek

De előtte van dolgom
Tennem kell és élni fogok
Őszi nap sötétjébe
Elmúlás reménytelenségében

“Őszi nap reggelén” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. [color=#6600ff]Kedves Kevelin!

    Egyedi stílusú, töprengő gondolatokat, tiszta érzelmeket tartalmazó költeményed nagyon tetszett! Gratulálok!(f)

    Szeretettel: Ági:):]

    [/color]

Szólj hozzá!