Táncoló cirkusz


Táncoló cirkusz

Táncoló cirkusz az életünk
A világ szédít, forog velünk
Mókuskerékbe vagyunk bezárva
Jólétünknek íme, ez lett az ára

Vagyunk sokszor vadállat, bohóc
Pengeélen mozogó kötéltáncos
Tátongó szakadék hol lépkedünk
S ki tudja holnap mi lesz velünk.

Mégsem változik soha semmi
Táncoló cirkusz akarnánk lenni?
Dehogy! Csak kissé gyenge a jellem
Haldoklik bennünk az ősi szellem.

Kondra Katalin

“Táncoló cirkusz” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!

    Nagyon tetszett a hasonlatod, a mondanivalód.
    Érthető, megérthető, s elgondolkodató is egyben!

    Üdv.:Torma Zsuzsanna
    🙂

  2. váó kedves Katalin:)
    nagyon tetszik írásod,,,
    szeretettel gratulálok,,, megfogtál!
    szeretettel: R

  3. Kedves Kati.
    Gratulálok a versedhez. Nagyon tetszik a gondolatsor, persze a verselés is. A rímekkel. Tökéletesen érzékelteted a mostani élet megvetendő hangulatát.
    Ahogy átolvastam a többit. Érdekes módon mindegyikben ott a lázadás. Semmi nem mutat a vígságra, a táncra. Szomorú lettem, hogy ennyire vagyunk már?
    Sok sikert kívánok Szeretettel Gyöngyi.

Szólj hozzá!