Nyári szél
Hajnallá porlik a langy éj,
erőtlenül csüng még a Hold,
a Fénymadár az égre kékül,
rian a reggel, és széthull
a csillagraj legvégül.
Könnyű percek hullanak
mint szivárvány-lelkű
hűvös harmatcseppek,
a Nap édesgeti keblére őket:
(szándékai mindig erősebbek.)
Kinyitja parázs-szemét,
s száraz szigorral hinti
szerteszét melegét.
Tikkad a határ,
s ember és állat
alig állja az égi szikrákat…
…Sorvadó árnyékok felett
mint a tolvaj, aki fél
lenge szárnyakon tovaszáll
sietve a nyári szél.
Bordány, 2019. június 21.
Kedves Éva!
Nagyon köszönöm, hogy elolvastad, külön öröm, hogy tetszett.
;)riston (f)
Szép versedhez gratulálok. Éva
Köszönöm látogatásodat kevelinkiss!
Üdv.:
;)riston (f)
Szep vers gratulálok