Nyári szerelem


Nyári szerelem

Perzsel a Nap, sugara éget,
sosem felejtelek el téged.
Mézízű csókod itt él a számon,
emlékét őrzi a néma várrom.

Kövek közt rohanó kis patak,
kanyargós útja völgybe halad.
Nyári szerelem emlék oly’ távol,
elillant… ködfátylon túli álom.

Felhőfoszlányon úszó kép…
szemed írisze ragyogó kék.
Sárgult lap őrzi az idillt,
rég elmúlt szerelem ízét.

(2011. 07. 17.)

Györe Tiborné

“Nyári szerelem” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Zsuzsanna, Icus és Zsike!
    Köszönöm, hogy olvastátok a versem. Köszönöm a kedves szavakat.
    Szeretettel: Marcsi

  2. Kedves Marcsikám!

    Szívből örülök, hogy újra olvashatok verset Tőled.
    Csodálatosra sikerült, nagyon tetszik.

    Gratulálok szeretettel: Icu

  3. Nagyon szép, nyári szerelemről írott vers!
    Gratulálok hozzá!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna:)

Szólj hozzá!