Láncok

Láncok

Az én láncom sokféle,
Arany színű emléke,
Ezüst a múlt jelképe,
Gyöngyből van mindenféle.
Láncra vert a szerelem,
Soha én nem feledem,
Évek óta egyet állt,
Igaz, hogy már berozsdált\’.
Megcsörgetem a láncom,
Aranyhalat halászom,
Kerekes kút, vizes lánc,
Vödörről jött a zománc.
Kötéltáncot nem járok,
Boszorkányt rád kiáltok,
Szalontáncot nem várok,
A srácok nagy zsiványok.
Kutya láncát felrakom,
Mikor eljössz hajnalon,
Románcunk a harmaton,
Kard táncol a hadnagyom.
“Lánc, lánc, eszterlánc”: ének
Lányok lánca csalétek.
Csatárláncot állhattok,
Tűztáncot eljárhattok,
Keréklánc lesz belőle,
Ha elveszel jövőre.

“Láncok” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Éva. A versedet szeretettel olvastam. Gratulálok. Mindenkinek más-más érzelmeket vált ki. Éva

  2. Kedves Éva!(f)!
    Ez talán érdekesebb szerintem,de nagyon jó!
    Gratulálok szeretettel……Babu(l)

  3. Szia Éva! 🙂

    Ötletes a versed, a láncnak valóban többféle értelmezése van.
    Szépen hoztad ezeket.
    Köszönöm, hogy olvashattam. 🙂 (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

Szólj hozzá!