Tükörkép

Összes megtekintés: 1,511 


TÜKÖRKÉP
(Az én őszi tükörképem)

Táncra kér fel szép szeptember,
tán az ördög bújt beléje,
boldogabb, s vidámabb ember
tekint új napnak elébe.

Mámorítóbb hangulatban,
mint egy kancsó tüzes bortól,
pörgünk-forgunk, tenyér csattan,
langyos szellő összekócol.

Sebaj, tükröm előveszem,
kicsit rendbe szedem hajam,
az ősz kuncogva nevet ezen,
szembe velem ifjú magam.

Közel hajol régi énem,
gyomorszorító legbelül,
döbbenet a tükörképben,
ki önmagával szembesül.

Isten veled látomásom!
Bús mosolyom könnyel vegyül,
túl – sok életállomáson,
itt állok vénen, egyedül…

Budapest, 2012. 09. 19.

Bogárné Sárközi Ilona

“Tükörkép” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Kedves Icu!

    Öröm volt olvasni ezeket a szép sorokat. Az egyedülléten lehet változtatni. Csak a magány elkerüljön.

    Szeretettel: Jártó Róza

  2. Drága Idukám!

    Jót rötyögtem a hozzászólásodon.
    Na igen, nálam nem lehet tudni mikor jövök és meddig maradok:)
    S most, hogy otthon nincs gépem, csak a munkahelyemről tudok írni hozzátok, így nagyon nehéz….

    Ölellek sok szeretettel: Icu

  3. Drága Viola!

    Még betegen is írsz hozzám, ezt külön köszönöm.
    Gyógyulj meg mihamarabb!
    Nem vagyok egyedül hála Istennek, körülöttem van a szép családom, de ez csupán vers;)
    Az öregség pedig lassan totyog felém, de sebaj:)

    Szeretettel: Icu

  4. Kedves Ica!

    A Te őszi tükörképedben még annyi erő, lendület van, hogy öregségről szó sem lehet. Remélem egyedül sem érzed magad a valóságban. Örülök, hogy olvashattam Tőled megint! Gratulálok! Sok szeretettel Eszter

  5. Kedves Icu!

    Nagy örömmel olvasok tőled mindig, mert olyan vitalitással teliek a verseid, magával ragadóak, és meghatóak hogy ki nem hagynám egyiket sem.

    Ez a vers is repit, és bár a felismerés kicsit "kijózanit", érzékenysége/d / mélyen legbelül még sokáig dolgozik bennem is.

    Szeretettel gratulálok, Gabi

  6. [color=#006633]Kedves Icukám!
    Nagyon megörültem, amikor megláttam a versed. Hát újra itt vagy? Marasztalnálak is, de hát nem tudhatom…
    Egyetértek Violával, a "Tiltakozom"- sorával, mik nem jutnak eszedbe?
    A versed gyönyörű, a megközelítési forma is tetszik. Bizony sokszor megtorpanunk a tükör előtt, hogy hát ez valóban én vagyok? Az idő bizony tréfát űz velünk, változunk, ahogyan az idők is változnak. Hidd el sokan túlélték már :), azután meg hát tudjuk, hogy mindannyian belehalunk.:) Egy kicsit mindennap!:)
    Nagyon tetszik a versed, olyan bogáricus, már nagyon kellett a lelkemnek…
    Szeretettel
    Ida[/color]

  7. MEGVAGY ICU!
    Ebben a rovatban még nem voltam, de mégis láttam egy pillanatra ezt a verset. Hogy hol? Azt nem tudom.
    TILTAKOZOM! Te nem vagy öreg! És egyedül sem vagy! Talán egy pillanatig.
    Tetszik a versed. "Isten veled látomásom!", hát igen, ez is azonnal elmúlik és jön egy újabb tükörkép, de fel a fejjel.
    Szeretettel gondolok Rád: Viola :):|:)

Szólj hozzá!