ZENE-VONAT
Jánoshegyen megy a vonat,
Sok-sok ember rajt utazhat,
Van ki szomorúan vár rá,
De ha felszáll , búja elszáll.
Kisember a vonat végén,
Visszahúzódó és félénk,
Kezében \”szólal\” a zene,
Harmonika ott van vele.
Dalra fakad néki szája,
Kíséri a harmonikája.
Embereknek szeme ragyog,
Azt sugallja, \”Boldog\” vagyok\”.
Madárkák is vígan szállnak,
Dalolnak a félvilágnak,
Mosolyognak kisgyermekek,
Felnőttek bút elfelednek.
Vidámságot visz a vonat,
Természet büszkén bólogat,
Zene-vonat milyen csábos,
Ki rajta ül kiváltságos.