Napfény-keringő

Napfény-keringő

Szelíden lángoló álmok,
közöttük derűsen járok,
bőrömre pattan a fény.

Sugara simítja vállam,
fülembe súgja vidáman:
az én nevem az: Remény.

Felkaplak, dalolok néked,
Napfény-keringőre kérlek,
hegedül hozzá a szél.

Kézen fog, repülünk, égek
Pírt hímez arcomra félszeg
léptem a Nap trónteremén.

Pörgünk tündöklő hévvel,
jókedvünk úszik e kéjjel,
cirógat sugár-tenyér.

A fákon tündérek ezre,
mézruhát cseppentenek le;
ritmusba olvadt a lét.

Zöld fűben nyíló virágok,
zongorán játszó nyalábok
futnak át szirmuk ölén.

Zümmögő pompakíséret,
csillogás, amerre nézek,
Napapa törli szemét.

Búzának ringó táblája,
fényár kap élet-hajába,
kacajban fürdik a rét.

Dereka hajlik az égnek,
elcsitul táncunk is; kérlek,
el ne ejts, le szépen tegyél!

Ráfektet fényűző ágyra,
betakar bársonyruhája,
még érzem leheletét.

“Napfény-keringő” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Kedves Alfonzina!

    Gratulálok a nagyon szép vizuális versedhez! Nagyon szép képek, akár egy álom olyanok, egy festő sem festhetett volna szebbet.

    Judit

  2. Angyal vagy, Rozálka!:)

    Kedves Etel, köszönöm a dupla gratulációt! – aztán végül csak sikerült kiválasztani 😉 sok vidámságod legyen még, ott a "messzi távolban"!:)

  3. "Búzának ringó táblája,
    fényár kap élet-hajába,
    kacajban fürdik a rét." akárcsak én!
    Gratulálok szép képekkel megírt versedhez!
    Szeretettel, Etel

  4. Na hát, választani akartam, melyik tetszik a legjobban soraid közül, de bajban vagyok! Mind nem tudom kiválasztani.
    Szép, sokat mondó versedhez gratulálok!
    Szeretettel, Etel

  5. Kedves Ili, örülök, hogy tudtam adni valamit, még ha csak pár pillanat is volt. Köszönöm, hogy olvastál!
    A keringő nekem is kedvencem, a tangó mellett 😉 😀

    Hegedül a szél, most is, mindig, köszönöm Ica!

Szólj hozzá!