Összes megtekintés: 857
Költősors
Apám sokszor mondta kölyökkoromban:
„Egy költő veszett el benned gyermekem.”
Majd orra alatt halkan, somolyogva:
„De jó mélyen elrejtve, úgy rendesen.
A pénzköltéshez sokkal jobban értesz!”
Kacsintott s pár forintot adott nekem,
majd visszatért valamelyik könyvéhez,
hol épp várat ostromolt szerelmesen.
Édességre többé már nem kérhetek,
tán a sors fintora, nem is szeretem,
pedig rég milyen sokszor elképzeltem,
hogy magam fagylalttal betegre eszem.
A költőt a „mélyben” ma sem találom,
de a költősorsot tán, megélhetem,
bár a babért csak főzelékbe szánom,
s az árát boltosok markába teszem.
Kicsit időzök apám képe felett,
most a táskája illata rémlik fel,
s hallom: „Beszéddel jól lakni nem lehet,
és pénzt nem keresni, találni kell.”
2014. május 4.
Kedves Germain!
Apu tényleg különleges embernek ismertem meg, amire csak felnőttként jöttem rá. Imádta a regényeket. A könyv utolsó oldalaihoz közeledve már szigorúan ott volt a következő, habzsolta a klasszikusokat, krimit, mindent.
Érdekes véletlen, hogy épp anyák napja környékén írtam róla az első versemet. Bár nem szeretem a kötelező ünnepeket, azokat a magam módján ünneplem, most jó érzés volt kárpótolni az "apák napja" hiánya miatt.
Az értékelést külön köszönöm, ezt én szimbolikus anyák napi ajándékként örömmel zsebelem be.;)
Szeretettel. Gabi
Kedves Etel!
Szeretettel köszöntelek versem alatt, és köszönöm a figyelmedet, kedves szavaidat.
Gabi
Kedves Ica!
Ő tényleg viccnek szánta, írogatni csak pár éve kezdtem el, azelőtt eszembe sem jutott.
Köszönöm figyelmedet.
Szeretettel. Gabi
Kedves Hespera!
Nagyon köszönöm az értékelést.
Igazából a címről azonnal apu jutott eszembe, a mondása amit idéztem is.
Szeretettel feléd! Gabi
Tetszik vidám "költő" versed és apád intelmei.
Gratula, Etel
Nagyon tetszett Gabi, ahogy felidézted édesapád emlékét, bölcs mondásait. Azért valamit tudott? ( veled kapcsolatban, vagy érezte.)
Remek verset írtál.
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Gabi!
Versed szép, emlékeket idéző vers.
A "Költősors" csak ürügy arra, hogy egy bölcs és szerető apa képét felelevenítsd benne.
Tetszik az öniróniád is:
"A költőt a „mélyben” ma sem találom,
de a költősorsot tán, megélhetem,
bár a babért csak főzelékbe szánom,
s az árát boltosok markába teszem."
Ez a négy sor mindenképpen költői színvonalú!
Szívesen olvastalak, és gratulálok.
Hespera