Fűzfapoéta

Fűzfapoéta

Olyan sikere van
mindenik dalomnak,
mint a juhászoknak,
ha furulyát fújnak.

Tele van a lelkem,
és ki kell öntenem,
ne maradjon bennem,
víg lesz az énekem.

Fűzfaferi vagyok,
nagyon könnyen írok,
akkor vagyok boldog,
ha rigmust faragok.

Érzed a dallamot,
én rögtön táncolok,
vígság a kenyerem,
és vidám a versem.,

“Fűzfapoéta” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Én meg különösen örvendek,kedves Alfonzina,hogy olvastál.Az kitüntetés nekem,ha elolvasod egyik-másik versemet.

    Üdv.kisjankó

  2. Mindkettőtöknek köszönöm az értékes megjegyzéseket.

    Üdv.kisjankó

  3. Kedves Kisjankó!

    Nagyon jól adtad vissza a fűzfa-poétáskodás meghatározóját. Kevesen értik meg, hogy mi "könnyen jön" az bizony könnyen is megy. Te most egy fűzfapoétás verset írtál, de nem fűzfapoétás szinten.

    Szeretettel: Jártó Róza /mami/

Szólj hozzá!