Ünnepi fények

Ünnepi fények

Óh, azok a régi Adventi szép hajnalok
Érzem gyertyáik illatát, vagy csak álmodok
Nézem a csillagokkal díszített égboltot
Fény hull alá fényfüzér selymesen, mint bársony

Át-meg átfon ünnepnek pompás csillogása
Túláradó érzelem, szeretet csodája
Csend zenéje halkan szól, boldog várakozás
S régi énekek szívemben áldásos ragyogás

Bűnben fogantunk, mégis várunk valamire
Megváltónkra várunk, betlehemi kisdedre
Megpróbáljuk egymást értékelni, szeretni
Nagy irgalmasságában jobb embernek lenni

Öltöztetem lelkem ünnep meleg fényébe
Fehérbe, angyali seregek kíséretébe
Örökös lakója lészel ahol szívem sajog
Csodára várva veled magasan szárnyalok

“Dicsőség, dicsőség mennyben az Istennek,
Békesség, békesség földön az embernek!”
Békesség, minden földön élő magyarnak,
Dicsőség, dicsőség, a magasságosnak!

“Ünnepi fények” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Deva, nagyon szép,és mély gondolatú komoly versedet örömmel olvastam, szeretettel üdv:: Ágnes(f)

Szólj hozzá!