Új évre ébredtem

Nézem a jégvirágot az ablakon, s
a múlton gondolkodom.
Új évre ébredtem fel,
hogyan tovább az életemmel?!

A múltat el kell felednem,
hisz veled megismerkedtem.
Táncolva elhajtottuk az ó-évet, s
most itt érzem vállamon, a kezedet.

Mindig álmokat kergettem,
de most az új, évre haza érkeztem.
Már nem akarok semmit,
csak azt, hogy maradj itt!

Újra élni akarok! Megfogni erős karod!
Az új, évben mit is fogadhatnék meg?
Talán azt, hogy
örökké szeretlek!

Az új év napjait tervezem,
több száz nap van a kezemben,
minden nap egy új nap lesz veled, s az
új évre veled ébredek!

Nézem a jégvirágot az ablakon,
muszáj most boldog új, évet kívánnom,
átkarolom forró testedet, s
lelkemmel ölelem, a te lelkedet.

Már elindult a forgalom az utakon,
a jégvirág, elolvadt az ablakon.
A kávé gőzölög az asztalon, s te
mosolyogva ülsz a pamlagon…