Ősz, talán varázs

Fűben szorong a sok fénybogár,
hol eddig a nyár szerelmeskedett,
néhány hét múlva mindent elfeled
a hűtelen. Rongyosra tépi szét
a szél az utolsó bárányfelleget,
az úton kerget elnyílott rózsalevelet.
A kádban lemetszett fürtök forrnak,
árnyékok nőnek az üres almafán,
édeskés illat lassan száll alá,
a nyár a tó tükrében levetkezett.
Szagos szénában fészkel az ősz,
lombok közti fényben körbesétál
a varázs, ökörnyál húrjain ring
az elmúlás, a forró kaland után.

“Ősz, talán varázs” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Festői táj szavakkal " ecsetelve ", ha le lett volna festve, akkor azt mondanám, mindez amit olvastam lemaradt a képről. Ez az , amit nem lehet lefesteni, csak szavakkal kifejezni, de ez az író igazi dolga.
    Szeretettel grat. Zsófi.

  2. Nagyon szép megfigyelésen alapuló a versed, kedves Ica !
    Nagyon tetszik.
    Szeretettel grat. Zsófi

  3. Gyönyörű, nagyon kifejező, érzékletes képekkel…, "árnyékok nőnek az üres almafán" – mennyi minden van ebben az egy sorban is. Gratulálok, kedves Ica! (f)

  4. Drága Erzsike!
    Én köszönöm, hogy olvastad, és egy kis varázslatot csempészhettem a versembe.:)
    Szeretettel ölellek: Ica

  5. Kedves Line!
    Úgy gondolom, hogy az elmúlás érzetét nagyon szépen, színesen mutatja be a természet, ebben az évszakban.(f)
    Üdvözlettel: Ica

  6. Kedves Ilonka!
    Nagyon szép képek, és valóban, varázslatos , jó volt olvasni. Megnyugodtam, az ősz szép pillanatait látva. Köszönöm, soraidat. Szeretettel: Erzsi

  7. Kedves Ilona (f)

    Szépen lecsengő, elmúlás. Elcsituló dallamú. Körbeívelő pillanatkép.

    Janna

  8. Kedves Ilona(druszám):)
    Örülök, hogy tetszett ez a kis őszi versem. Itt belül úgy látom lemaradt a cím.
    Köszönöm a gratulációdat.(f)
    Szeretettel: Ica

  9. Kedves Ilona
    szinte sétáltam a versedben, érezve az illatokat a csendes, színes elmúlás érzését, amit ez az évszak nyújt
    Gratulálok
    Szeretettel egy másik Ilona:)

Szólj hozzá!