Őszi varázs

Őszi varázs

Gazdaggá vált nyár végére,
vigyázott minden percére.
Várt a kellő pillanatra,
mindenét elosztogatta.
Ruhája már itt -ott szakadt,
mindenkinek jutott falat.
A sugárzó nappal érlelt,
ha esett, hát esni kellett!
Visszatekint, jól dolgozott,
soha nem méltatlankodott.
Bízott az emberi kezekben,
szorgalma kimeríthetetlen.
Gondolatban hátra nézett,
cipőjével sárba lépett,
meglengette vándorbotját,
vett magára koldusruhát,
haladt mérföld lépésekkel
fütyörészett jókedvében!

“Őszi varázs” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Köszönöm Judit, az Ősz sürgeti az embert teendőinek elvégzésére, mert ha nem igyekezünk a kertben termett áldásos terményeink betakarításával, kárba vész egész évi
    szorgalmas munkánk gyümölcse.
    Szeretettel, Zsófi

  2. Köszönöm látogatásod, kedves Éva. Minden évszakban megtalálható a szépség, sőt még a nem kedvező borús időben is keresni kell azt, hogy a lelkünket ne nyomja el.
    Köszönettel, Zsófi

  3. Pontosan így igaz, kedves Zina.
    Minden tekintetben gazdag az Ősz. Elégedetten elmegy koldusként, fütyörészik boldogan, vidáman s jövőre visszajön gazdagon.
    Köszönöm véleményed, én is társulok veled, Zsófi.(f)

  4. Nagyon szépen megszemélyesítetted az őszt, kedves Zsófi, a vándorló koldus, aki mindenét elosztogatta. Fütyörészős, jókedvem lett nekem is! 🙂

Szólj hozzá!