Esőerdőben Esőcsepp meséje)
Csillogó esőcsepp, könnyező égbolt
Hajnal közeledik, mint egy színes folt.
Elvonuló vihar, messze nyargaló
Búvik bokorban, minden erdőlakó.
Kedvemet nem szegi, ébredés öröm
Égboltnak kékjében, elgyönyörködöm.
Erdőnek mélyében, fütyül a rigó
Nyarat zengő dala, olyan csábító.
Gomolyfelhők jönnek – mennek az égen,
Pókhálót sző, a reggelnek tükrében.
Napkelte, habfodros látómezőben.
Felderengő nap, varázsköpenyében
Karodban álmodva, hajnal csendjében
Sűrű lián leszek, esőerdődben.
Köszönöm Magdika a látogatást. Szeretettel várlak. Éva
Kedves Éva!
Csodálatosan szép dallamos művedet élmény volt olvasni.
Szeretettel gratulálok,
Magdi
Icu! Köszönöm,hogy most is olvastál. Éva
Köszönöm Erzsike a látogatást. Éva
Szépséges versedhez szeretettel gratulálok: Ica(f)
[b][i][center]Andalítóan szépet írtál Éva,[/center][/i][/b]
Köszönöm Elizabet a kedves szavaid, látogatásod. Éva(f)
Kedves Éva,
Gyönyörű versedet öröm volt olvasni. Kedvenc részem:
"Kedvemet nem szegi, ébredés öröm
Égboltnak kékjében, elgyönyörködöm."
Az apróságokban is mindig rejtőzik öröm. Köszönöm, hogy olvashattam versedet.
Szeretettel,
Elizabet