Életmese
Hol volt, hol nem volt, így kezdődik a mese,
Lennék az öröklét buzgó szerelmese,
Élném az életet, mint a mesékben lehet…
Nem, mint holmi ócska, avult kísérletet.
Életem így sosem érne csúfos véget,
Nem adhatna mattot végén az enyészet,
Így lenne ez, ha még hinnék a mesékben,
De keveset éltem, – túl sokat meséltem.
:)(f)aranyos.(l)
Kedves Ágnes!
Nagyon szépen köszönöm!
Baráti üdvözletem: János
Gratulálok tetszett az életmeséd!!:)üdv Ágnes