Téli képek
Lehulltak a levelek.
Az őszt már emészti a föld,
s magába szívja a teremtő erőt.
Csupasz a világ, fázik,
nincs mivel takarózzon, s ázik
a fehérre mázolt ég alatt.
Potyognak az éles jégcsapok az ereszről,
eret vágnak a megfagyott reggeleken.
A hópelyhek leperegnek az emberekről,
ők átlépnek rajtuk, mint a feledni vágyott
emlékeken.
Kinézek az ablakon,
s a tél a tájon úgy terül el,
mint egy halotti lepel.
Néha látni a Napot,
de mégis minden halott.