Új Évi remények

Új évi remények

Megfagyott remények csillognak az éjben,
szikrázva ki nem mondott, régi vágyakat,
csak a hétköznapok szürke csendjét éltem,
mint idegen földre tévedt, bús árnyalak.

Hamis kufároknak adtam el a lelkem,
másokkal együtt én is hajbókoltam,
a kijelölt úton tovább kellett mennem,
vétkesek közt bizony, én is cinkos voltam.

Új nap váltja fel a tovatűnő régit,
újult reményekkel kezdem el az évet,
ezt a sztorit már a fiaim mesélik,
unokám szemében csillognak a fények.

“Új Évi remények” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!