Tükörkép
Jég peremén tócsa áll,
szálldogál a lápvilág.
Hattyú király mire vár:
hol van, aki maggal jár?
Fényben dermed a határ.
Ki az, aki kinn sétál?
Kecses néni lassan lép.
Vén hattyú a tükörkép,
búgó hangon énekel.
Halált hint a fövenyen?
Magot szór a nénike,
az élet a két keze,
fehér toll a motolla:
– sötét lábú vitorla -,
barna cirmos fióka
betotyog a lagziba.
Ez ám a víg lakoma!
Jégvirágos ablakba\’
sírdogál az unoka,
odafagyott az orra.
Üvegtigris, Te Kevély!
Vevőre vár a lepény.
Sürög már a menyecske,
gőzölög a \”kemence\”.
Kedves Jártó Róza!
Mindig örömmel látlak. 🙂 További szép pillanatokat és erőt az alkotáshoz! (f)
Janna
Szeretettel olvastam versed.
Jártó Róza /mami/
Kedves Vadvirág!
🙂 Köszönöm.
…hát Janna, tüneményes, hangulatos verset írtál – ez a "tükörkép" az élet sok oldalát megmutatja, képekbe ölelve. Igazán ötletes.Tetszéssel olvastam. Rózsa