Tükörkép

Tükörkép

Jég peremén tócsa áll,
szálldogál a lápvilág.

Hattyú király mire vár:
hol van, aki maggal jár?

Fényben dermed a határ.
Ki az, aki kinn sétál?

Kecses néni lassan lép.
Vén hattyú a tükörkép,

búgó hangon énekel.
Halált hint a fövenyen?

Magot szór a nénike,
az élet a két keze,

fehér toll a motolla:
– sötét lábú vitorla -,

barna cirmos fióka
betotyog a lagziba.

Ez ám a víg lakoma!
Jégvirágos ablakba\’

sírdogál az unoka,
odafagyott az orra.

Üvegtigris, Te Kevély!
Vevőre vár a lepény.

Sürög már a menyecske,
gőzölög a \”kemence\”.

“Tükörkép” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Jártó Róza!

    Mindig örömmel látlak. 🙂 További szép pillanatokat és erőt az alkotáshoz! (f)

    Janna

  2. Kedves Vadvirág!

    🙂 Köszönöm.

  3. …hát Janna, tüneményes, hangulatos verset írtál – ez a "tükörkép" az élet sok oldalát megmutatja, képekbe ölelve. Igazán ötletes.Tetszéssel olvastam. Rózsa

Szólj hozzá!