Őszi levelek
/saját versem bővítése/
Fenyves erdő, tölgyfa erdő, akácos,
gesztenyefák utak mentén mind álmos.
Csöndes ősszel földre hinti ruháit,
levelükről árulkodnak a fák is.
Hull a tüske a fájának tövére
fa letekint, ráismer az övére.
A csupasz fát elárulja formája,
tanúskodik a levele az ága.
De a színe mindegyiknek változik.
Árva ága a tavaszról álmodik.
A levele külön éli életét,
sárga, vörös, barna teszi éretté.
Jól ment a sora, illegett billegett,
hűs árnyat adott fiatalnak, öregnek.
Most harmat permet locsolja,szél viszi!
Pörgeti az emlékeket : Élteti.