Naplemente

Naplemente

Hamar jöttél, nem hívtalak,
gyorsan illant ez a nappal,
megnyújthatnánk, hogyha hagynád,
és te ugyanezt akarnád.

Arcom selymét dédelgetnéd,
szeretettel hozzám lennél,
szelíden én csodállak majd,
adj még időt e szép napnak!

Ha elbújik napkorongod,
felsejlik a sötét kor ott,
világosság fia vagyok,
éltem végig az maradok.

“Naplemente” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rita és Feri!

    A természet csodái némelykor megállítanak és elgondolkoztatnak. A naplemente is egy ilyen csoda. Köszönöm látogatásotokat!

    Szeretettel és örömmel láttalak benneteket: (f):] Melinda

Szólj hozzá!