Vihar

Megosztás Nyomtatás 767 megtekintés 14 hozzászólás Kategória: Verselő versek Szerző:

Vihar

Gyülekező volt lenn a földön , fenn az égen,
mintha riadót fújtak volna esőnek, szélnek.
Égi , földi bemutató, lógatta lusta lábát .
Nagyot ásított a vihar félbehagyta álmát.
Felébresztette gyermekeit, a sebes szelet,
a gomolygó felleget, sípjába fújt, terelgetett.
Bekerítette az eget, látni is alig lehetett!
A szél előbb csak fütyült, cibálta a fákat,
és leporolt mindent , mi az útját állta .
Honnan lett ereje növekedett ! Újjá !
Ő lett a kegyetlen ! A vihar kitüntette úrrá!
A vihar kebelében nem volt kíméletes,
futott előle állat, ember, ki menekülhetett.
Kibontotta felhőzsákját, felhőszakadásig.
Mint a falánk ember, ki éhes az utolsó falásig,
mindent felakart falni, hogy éhségét elnyomja.
Fákat tekert ki tövestűl, rengett a föld gyomra.
Aztán , elviharzott mintha sosem lett volna.

“Vihar” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  5. Drága Zsófi !
    Viharos nyarunk van, remek képekkel ábrázoltad a vihar tombolását és angolos távozását.
    Szeretettel gratulálok! Rózsa(f)

  7. [b][i][color=#ff0066][center]Nagyon szépen verset írtál!
    Szeretettel: Ili
    (f)[/center][/color][/i][/b]

  8. Köszönöm , drága Ica. Éppen egy viharos éjszaka elkapott bennünket, a levegő is mérséklődött. Kosárkámmal a kertbe indultam az ilyenkor már érő gyümölcsökből szedegetni. A vihar nem dobta le őket, mert rá vannak aszalodva a fára. A szilvám alultáplált , kilátszik a csonthéjas magva, a málnát letarolta az amerikai fehérlepke. Egy vigasz, hogy az aszályban hála a gaz sem nő.
    Öleléssel, Zsófi.

  9. Drága Zsófi!
    Ilyen viharok keserítik meg sok ember életét, megrongált házak, kicsavart fák jelzik útját.
    Remekül felidézi a versed.
    Kaposvárt nem tudni miért elkerülte, csak gyengébb viharok voltak.
    Szeretettel ölellek: Ica

  14. Kedves Zsófi!
    Igazán remekül megjelenítetted a vihar minden rezdülését, erősségét.
    Örömmel olvastam a versed.
    Szeretettel: Éva

Szólj hozzá!