ÚJ ÉV, ÚJ REMÉNYEK

ÚJ ÉV, ÚJ REMÉNYEK?

Hogy új év? No meg új remények?
Hamisan szól már régóta ez ének.
Már tavaly is rossz volt a kotta,
És a karmester sem lett jobb azóta.

Mivé lettek a tavalyi remények?
Tett semmi, csak ének, meg ének…
Kidalolták már szájunkból a sajtot,
Miközben a muzsika tartott.

Ugyan mire az új remények,
Ha még mindig csak ugyan az az ének?
Idén sem változik a kotta,
Mely a szájadból a sajtot kidalolta.

Budatétény 2018. január 6.

“ÚJ ÉV, ÚJ REMÉNYEK” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Miklós !
    Nem pihent a tollad amikor jött az ihlet, szerencsénkre. Jó, nagyon a versed, mint mindig. Szeretettel grat. Zsófia.

  2. Hupsz! Már olvastam Miklós eme verset és nem jeleztem neked. Kb. annyit tudtam volna írni, hogy a politikai tartalmával egyetértek és azt, hogy igazi laurensi vers ez. Még nem láttam olyan versed, amit ne szerettem volna. 🙂

  3. hát igen, ahogy Kurt Vonnegut mondaná: "Így megy ez"…

    Sajnos.

    Azért a remény örök! És gratulálok a vershez!

Szólj hozzá!