Egy téli nap

Egy téli nap

Mai telek nem hidegek,
varjak mennek,varjak jönnek,
csapatostul sütkéreznek,
fenyő ágán cseverésznek.

Kibeszélnek élőt, holtat!
Az ébredező kukacokat,
kikaparják, megrángatják
csavargatják, majd felfalják.

Szorgos madár példát állít
ha éhezik megdolgozik,
terem a föld nemcsak mannát
övék a terülj asztalkám.

Kár, kár, kismadááár, nagymadááár !
Éneklő kánonban károgják.
Reggeltől estig, szól a dal
ebből áll nekik, egy téli nap.

-.-

“Egy téli nap” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Zsófi!

    Könnyed, hangulatos a versed.
    Még is azt érzem, hogy a végén mást is üzennek a gondolataid.
    Szeretettel: Éva

  2. Drága Viola !
    Levettek a lábamról ezek a csúnya madarak, a szépség még a hangjukból is hiányzott. Ahogy lementem a kertbe, elvarázsolt az ütemes dallamos károgásuk, de hogy ugyanúgy tudnak csivitelni mint a fecskék arra sosem gondoltam, mert csiviteltek is, csak vastagabb hangon.
    Örülök, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel, Zsófia.

Szólj hozzá!