Emlékek
Az égi folyó mély, kék medréből
a derűs nyár aranyát mosta,
szikrázó rögök gyönyörét
hányta ezerfelé az égi rosta.
Áradó fényben tündökölt,
s kitárt sugár-rácsain ott
parázs-szemével a szerelem
pajkosan rám kacsintott…
…Fejem felett ellibbent az idő:
csodás évek egy pillanatba zárva,
ifjúkorom puha fényét őrzi
egy régi kép, öleve-vigyázva.
Óvom ezt a törékeny fényt,
s illatát a májusi langy estéknek,
de már fáradtan alszanak el
a párnába gyűrt szép emlékek.
Bordány, 2018 április 15.