Egyszer volt…

Összes megtekintés: 101 

Egyszer volt…

Egyszervolt emlék már
dióbarna szemed,
ahogy könyvet tart a
rebbenő két kezed,
ahogy félben marad
felém és feléd az
óvatos mozdulat.

Mint fájdalmas bábok
egy ócska színpadon,
s szobánk a színfalak.

És makacs a csöndünk.
És nincsenek szavak.

Lásd, most kiáltanék:
-Volt egyszer szerelem!
De nem szabad. A kép
egyre homályosabb.

“Egyszer volt…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!