Szöllősi Dávid: Halihó, itt a hó!

Halihó, itt a hó!

Halihó, halihó,
hullik odakinn a hó!
Nem is hullik,
szakad, szakad,
egész város,
egész ország
vastag, fehér
paplan alatt.

Halihó, halihó,
szánkón csúszni csuda jó!
Le a dombról,
fel a dombra;
nincs ennél jobb
szórakozás,
ha jön a tél,
bárki mondja!

Halihó, halihó,
szenved a sok autó;
nem indul el,
nem tud menni,
ha kiásod,
ha nem ásod,
olyan mindegy,
nincs mit tenni.

Halihó, halihó,
bemondta a rádió:
a hókotrók
már kotornak,
és ha megjön
az enyhülés,
fia hó sem
lesz maholnap…

Halihó, halihó,
tényleg nem kell ez a hó?
Mert e paplan,
ez a fehér,
földet itat,
termést növel,
s ha elolvad,
aranyat ér!

“Szöllősi Dávid: Halihó, itt a hó!” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. [color=#0000ff]
    Kedves Dávid!
    Játékos versedhez szeretettel gratulálok!
    Azért ott van a sorok között az igazság,hogy a természetnek nagy szüksége lenne a puha,fehér takaróra!
    Margit (f)
    [/color]

  2. Kedves MT, úgyis, mint Pilla!
    Örülök, hogy tetszett a tréfás versike, köszönöm a szíves méltatást. Gyerekversnek tűnik, de felnőtteknek szóló tanulsága van…
    Barátsággal:
    Dávid
    🙂

  3. Kedves Dávid!

    Játékosan, könnyedén megírt – ám nagyon komoly tartalmú versedet szeretettel olvastam. 🙂 Nagyon tetszik már az első versszakod is.

    Barátsággal:
    Pilla

  4. Halihó, halihó,
    tényleg nem kell ez a hó?
    "Mert e paplan,
    ez a fehér,
    földet itat,
    termést növel,
    s ha elolvad,
    aranyat ér!"

    Így igaz, bizony valamikor a hótakaró megóvta az őszi vetést, amit most már nem óv meg semmi, ha egyáltalán vetnek még ősszel.

    Szeretettel: Rita:]

Szólj hozzá!