Új remény

Új remény

Új reményt ver a jövő pulzusa,
múlt ajtaja mögött tegnap,
kinövi régi ruháját a jelen,
kopott már az év cipője.

Dagad az emlékek zsebe,
perc inge gombolatlan,
napok gallérján érzések foltja,
új remény dallama a hírnök.

Csodás álmok bimbója fakad,
szögre akasztott pillanat,
múló óra a jövő résén átszivárog,
új remény árva lelket átölel.

Budapest, 2019. december 24.

“Új remény” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Marcsi mama!

    Köszönöm szépen, hogy olvastál.

    Üdvözlettel: Tibor

  2. Kedves Éva!

    Köszönöm szépen, hogy nálam jártál, olvastál, megtiszteltél vele.

    Szeretettel: Tibor

  3. Kedves Tibor! Szép hasonlatokkal élsz mellyel az érzelmeket még hangsúlyosabbá teszed. Gratulálok. Éva:)

Szólj hozzá!