Összes megtekintés: 88
Éjszaka
Már halk neszezéssel
szállong a sötét.
Idebenn a szobám
négy sarka, látom,
hogy összemosódik.
Ringat az éjjel,
nyílik az ösztönök
tarka világa.
Érkeznek az álmok,
s messzire visznek.
Ám visszatalálok,
mert te velem vagy,
mindig, amíg élünk.
Szia Éva!
Örülök, hogy tetszett a vers. Köszönöm a hozzászólást.
Szeretettel: Kati
Köszönöm Rita, hogy elolvastad.
Néha nagy hatással vannak az álmok az emberre, de a valóság azért csak más.
Szeretettel: Kati
Kati!
Tetszik hogy az este képei után jön az álom , amit a valóság érzései felülírnak 🙂
Szép versedhez gratulálok!
Szeretettel: Éva
"Ám visszatalálok,
mert te velem vagy,
mindig, amíg élünk."
Szép és bölcs gondolatok. Bizony az álom bármilyen szép is csak olyan, mint a szivárvány, nem lehet megfogni és hamar véget is ér.
Szeretettel: Rita(f)
A valóság mindig többet ér az álomnál. Köszönöm, Kitti, hogy elolvastad.
Kati
Megkapó ez a vers, bár a zárás nehezen értelmezhető, hiszen az álmokból való visszatérés az éjszaka közepén nem túl jó dolog. Viszont értelmezhető ez másként is, mint pozitívum, mert az illető többet is érhet, mint akár a legszebb álom. Szép nagyon ez a szabályos vers. A négy adoniszi sor ritmikája szinte átlöki az egészet a tudatba. Nagyon tetszett. (f)