Együtt

Apró hajók az élet tengerén,
hol harcolnak a sors végtelenjén.
Vízió és áhítozás, párban,
vegetálva akarat házában.

A lét naplementéje pislákol,
néhol izzón fénylő kis ködfátyol.
Lélek ereklyéit féltőn óvja,
emlékeiben múlt édes csókja.

Erős kapocs lehet a vonzalom?
Vagy tán csak lelkem mélyén gondolom?
Amit érzelem románca fűtött,
mára tettek kopása lehűtött.

Emlék marad a víz cseppjeiben,
pihenve szeretet öbleiben.
Teória vissza-visszapillant,
időnként az elmében felvillan.

Osonó üzenet követe leng,
testedre telepedve elmereng.
A ladikok más ritmusban ringnak,
így gátat szabnak a vágyaiknak.

Jót kívánnak, s intve elhaladnak,
e pillantás élte megmaradhat.
Lelkek láthatatlan lánca erős,
e kötelék érzése ismerős.