Őszi levelek

Őszi levelek

Őszi levelek,
mint pityergő
lélekkönnyek,
testüket
behálózó
erezetek.

Természet ecsete
rozsdabarnára
festi mindet,
rajtuk éjjeli
üzenet.

Fáradt sóhaj
nedves avarban
lépdel, őz
nesztelenül
szökell.

Köd kabátjában
bepárásodott
szemüvegű hajnal,
szél muzsikál
lágyan lantjával.

Csend ringat
esőtócsában
új napot,
vérszegény fénysugár
nem vesz kalapot.

Őszi levelek
nyár emlékét
keresik,
múlt terhét
magukról leveszik.

Budapest, 2020. augusztus 18.

“Őszi levelek” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Köszönöm szépen Kitti, a gratulációt is!

    Üdvözlettel: Tibor

  2. Igazán szép, nyugtató hangulatú kedves verset írtál. Gratulálok. A nyereményhez is.(f)

  3. Köszönöm a gratulációt, Rozika!

    Örülök, hogy tetszett.

    Tibor

  4. Kedves Éva!

    Köszönöm szépen, aranyos vagy!

    Barátsággal: Tibor

  5. Kedves Tibor! Ez a versed is csodaszép! Gratulálok szeretettel. Éva

Szólj hozzá!