Őszi erdő
Sárgát festek, aztán zöldet.
Sötétbarna nedves földet.
Most pirosat, narancssárgát,
Ezüstszínnel a nyír ágát.
Égő vörös csipkevesszőt,
Rá pókháló borít kendőt.
Harmat lepte kökénybogyók,
Bokra alatt gombacsokor.
Szivárványszín levélesőt,
Örökké zöld, komor fenyőt.
Odvas tölgynek, korhadt ágát,
Elsuhanó őzek lábát.
Piszmogó sün tüskés hátát,
Köré népes süncsaládját.
Lap tetején könnyed kéket,
Útra kelő, víg fecskéket.
Napsugárból megszőtt kendőt,
Ökörnyálat, bogárt rejtőt.
Gyöngyházfényű fátyolfelhőt,
Így látom az őszi erdőt!
Kedves Tímea !Ez nagyon-nagyon SZÉP vers!
Nem talán még festessz is? ez egy kész festmény!
A rengeteg képi megjelenítés mellett,ott vannak az összecsengő
rímek, a táj megjelenítése..Csodálatos!
Szeretettel:Gugi
Gratulálok dallamos, kedves őszi versedhez!