Összes megtekintés: 88
Orkán
Kicsorbul már a bánatom
kemény szívednek burkán,
karom csavarja cinkosod,
az éjszakai orkán.
Széttépte már a házamat,
emléked szórta körbe,
de összegyűjtöm álmomat
még egy üres vödörbe.
Mert szél hozott és szél visz el,
hiszen nem is akartál
maradni itt már senkivel,
előlem is futottál.
Elengedlek hát, menj tova,
neki a nagy világnak,
de ne feledd, hogy én haza
a csenddel visszavárlak.
Marica, nagyon köszönöm!
Köszönöm kedves József!
Köszönöm kedves József!
Szép!
Gratulálok!
Köszönöm neked Rita!
"de ne feledd, hogy én haza
a csenddel visszavárlak."
Szeretettel és tetszéssel olvastam: Rita:]
Zsuzs, köszönöm neked!
Köszönöm Tibor!
Mária, nagyon köszönöm!
Köszönöm kedves József!
Ez is gyönyörű, gratulálok ismét, Zsuzsa
Egyszerű, és nagyszerű vers ez kedves Imre, gratulálok hozzá! Szeretettel: Tibor B)
Kedves Imre! Ez csodálatos vers!
"de ne feledd, hogy én haza
a csenddel vissszavárlak."
Üdvözlettel: M.(f)
Kedves Imre! Ez nagyon jó!
József