Vihar az erdőn

Vihar az erdőn

A csend öleli már a fáknak álmát,
madarak ülnek ágakon pihenve,
őzek kerülgetik az erdők bokrát,
melyek olykor megremegnek zizegve.

Alszik az erdő és vele álmodik
megannyi állata a néma éjben,
langy nyugalma szétterül, megmártózik
a békességnek éji tengerében.

Aztán a hajnal jő nagy reccsenéssel,
villám cikázik vészesen dörögve,
szél kapaszkodik a fák üstökének,

vihar gorombul, mérgesen hörögve.
Az állatok lapulnak, fáznak, félnek,
s e tombolás végét várják remegve.

“Vihar az erdőn” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!