Csend és vihar

Megosztás Nyomtatás 204 megtekintés 12 hozzászólás Kategória: Verselő versek Szerző:

Csend és vihar

Amikor a szívem találkozott
szíveddel, már nem kellettek szavak
csak csend zenélt édes szimfóniát.
Valami különös érzés viharzott
át testemen, valami láva anyag
bizsergetett meg, bennem muzsikált.
Idilli volt a kép, szétáramlott
testem zeg, – zugán, míg a tajtékzó
vihar csenddé szelídült, az idő megállt.
Háborítatlan béke átragyogott
vihar tépázta halkuló szavak,
csendben pulzáló erejére fókuszálva.
Az élet csodája érint meg, a
világ viharában két embert, ha
a felfénylő csendben szirmot bontanak.

“Csend és vihar” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Köszönöm Zsófia az olvasást és kedves szavakat. Szeretettel mindig. Éva

  3. Köszönöm mindkét Margónak a megtisztelő látogatást, olvasást és kedves szavakat. Szeretettel mindig. Éva

  5. Kedves Éva, nagyon szép lett!
    Élmény volt olvasni!
    Szívből szeretettel gratulálok!
    Margit (l)

  6. Köszönöm drága Marika, hogy benéztél, olvastál és kedves szavakat írtál. Szeretettel mindig. Éva(f)

  7. Drága Éva! Csodálatos szép versed többször
    is elolvastam. Szeretettel gratulálok.
    M.(l)(f)(l)

  8. Köszönöm Magdika az olvasást és a kedves szavakat. Éva

  10. Köszönöm Rita és Zsuzsi a látogatást. Szeretettel mindig. Éva

  12. "Az élet csodája érint meg, a
    világ viharában két embert, ha
    a felfénylő csendben szirmot bontanak."

    Tetszéssel olvastam hangulatos, szép versed.

    Rita(f)

Szólj hozzá!