Összel

Ősszel. Mudrony Alojzia
..
Tűnődöm a színes őszi tájban,
ebben a pompás kavalkádban,
lehet e szépség nem is kevés,
de kell hozzá hit és lelkesedés.
Az úton ringó léptű menyecske.
Egy szőllő fürtön megakad a szeme,
leveszi, bekapja, nagyon szereti.
mozgásán is látszik, minden kell neki!
A szőlő a tőkén maradt szüretkor,
az asszony ragyog az őszi naptól,
fürgén halad a napsütésben,
erőre kap, és tovább indul szépen.
Tudom ,más volt a vidéki élet régen,
a nyári munkát pihenték ki télen.
A behajtás is megvolt, rendben áll a kéve,
falun is gyönyörű a szeptember vége.
A fák még tartják a leveleiket,
a madarak keresik a téli helyüket,
a tavon még az arany híd látszik,
de szélben a víz tarajos, hullámzik.
Szeretlek ősz, te kedvenc évszakom,
igaz azt sem tudom, lesz a holnapom,
élvezem a tájat, ezer színben játszik,
a szemem gyönyörködik ,csak a szívem fázik.