Őszi szonett

Összes megtekintés: 6 

Ez őszi esten ím a csend a tóra
ül és néhány tücsök belehegedül
a szénaillatú, meleg homályba,
úgy mintha csak egy égi jelre várna,

milliónyi csillag ragyog fel egyre
és mint akik az óriási Holdat
kutatva majd boldogan felfedezve
egy fél napot csak éppen átaludtak.

Aztán hajnal felé erős szél támadt
vihart hozott és oly vadul süvített,
becsapta ablakát az én szobámnak,
a táj fölé esőfelhőt terített.

Így változott a csend viharrá nékem,
azon az őszi éjszakán az égen.

Szólj hozzá!