Csend és vihar

Összes megtekintés: 19 

Csend és vihar

Rezzenéstelen arc.
Lomha végtagjait cipeli
Elhalkult magányában.
Csend van.
Ül az élet peremén
És csak nézi,
Ahogy sorsa
Megírja
Utolsó szavait.
Nem küzd,
Nem akar,
Csak hagyja-
Marionett bábként
Függ
Az élet zsinegén.
Vihar készül.
Ő feláll
És csak
Kisétál a sötét
Felhők alól.
Menekül.

“Csend és vihar” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!